A köznyelvben gyakran keveredik a napelem és a napkollektor kifejezés. Működésüket, illetve a termelt energia fajtáját tekintve azonban jól elkülöníthető szerkezetek.
A napkollektor a nap energiájának felhasználásával állít elő hőenergiát, amely elsősorban fűtésre és vízmelegítésre alkalmazható. A kollektorban lévő folyadékot a nap felmelegíti, amely egy hőcserélőn keresztül egy puffer tartályba kerül. Ezek a tartályok hőszigeteltek, így megtartják a felmelegített vizet, amelyet aztán rásegítésként használhatunk például lakásunk fűtésére, padlófűtésre.
Jelentős energia spórolható meg így, hiszen kazánunknak így egy langyos/meleg vizet kell tovább melegíteni vagy szinten tartani.
A napelem más elven működik. A legfontosabb különbség a napkollektorhoz képest, hogy a napelem elektromos áramot állít elő. A napfény energiáját egyenárammá alakítja az ún. fotovoltatikus folyamat során. A napelemekre 20-25 év garanciát vállalnak a gyártók, élettartamuk 20-40 év.
A napelemek teljesítménye nagyban függ a besugárzás szögétől és az alapanyagból, amelyből készülnek. A szilíciumot tartalmazók ugyan drágábbak, de hatásfokuk nekik a legjobb, közel 20%. Magyarországon elég sok a napos órák száma, így egy megfelelően méretezett napelem rendszerrel és egy ún. inverter beépítésével a termelt áramot vissza is lehet táplálni az elektromos hálózatba. (Így akár ki is nullázhatjuk villanyszámlánkat.)
A jobb hatásfok elérése érdekében lehet napkövető rendszert telepíteni, amelyekkel 30-40%-kal nagyobb teljesítmény is elérhető.
Magyarországon szóba került a napelemekre kivetendő környezetvédelmi termékdíj bevezetése, amelyet az első belföldi forgalmazónak kell megfizetnie. 2015 januárjában a köztársasági elnök levélben azt közölte, hogy az erre vonatkozó törvény meghozatala kapcsán mindenki hibázott, így „a közös hibát közösen kell helyrehozni”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése