Megújuló energia az Európai Unióban és Magyarországon

Már régebben is hallhattunk róla a médiában, hogy a megújuló erőforrások hasznosításában rejlik a jövő, mivel véges erőtartalékaink egyre fogynak. Manapság az újrahasznosítás és az alternatív energiaforrások még trendinek is számítanak. Elég csak utána járnunk kicsit és láthatjuk, hogy a különböző közismert designer boltokban a termékek nagy része újrahasznosított anyagból készül. Ilyen újdonságnak tekinthető a napelem is.

Az Eurostat felméréséből kiderül, hogy Európában fogékonyak az országok az újdonságra.

A nagy részben importból származó fosszilis energiaforrások nagy mennyisége miatt, az Európai Unió 2009-es közösségi irányelve szerint 2020-ra a teljes energiafogyasztás 20%-át megújuló erőforrásokból kell előteremteni. Az Eurostat szerint 2014 már a felhasznált energia 16%-át így állítottuk elő. A francia kormány például azt tervezi, hogy több mint 1000 kilométernyi utat fog lefedni a forgalom és a közlekedés viszontagságainak ellenálló, strapabíró napelemekkel. Hollandiában is volt hasonló kezdeményezés bár ott kisebb léptékekkel szeretnének haladni. Az ilyen és hasonló intézkedésekkel nagy valószínűséggel sikerül elérni a kitűzött célt.

Egyébként a 28 tagállam közül 24-ben nőtt a megújuló energiarészesedés. Ez az arány 2013-hoz képest Szlovéniában, Bulgáriában és Horvátországban csökkent, országunkban pedig stagnál – 9,5%-al már 2 éve.

Amikor Magyarország belépett az Unióba, kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-re eléri a 3,6%-os megújuló bázisú villamos-energiatermelést. Ezt sikerült is teljesítenünk elsőként a tagállamok közül 4,5%-al már 2005-re. Országunkban jelenleg a legelterjedtebb a biomassza-alapú energiatermelés, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy az eljárás nem sokban különbözik a fosszilis energiahordozók hasznosításának technikájától. De ez változóban van, Pécsett Közép-Európa egyik legnagyobb naperőműve épül uniós támogatásból, ami előreláthatóan 2017 januárjára vagy februárjára fog elkészülni.

Megállapítható, hogy a magánszemélyek általában a geotermikus vagy napenergiát használják. Előbbi költséges, és nem is biztos, hogy mindenhol lehetséges kiépíteni a megfelelő rendszert. A napelemek viszonylag rövid időn belül nagyjából 10-12 év alatt megtérülnek és kiépítésük is egyszerűbb, költséghatékonyabb. Ennek köszönhetően egyre többen választanak ilyen megoldásokat.