2017. január 27., péntek

Az űrben építene erőművet Kína

Kínában nem viccelnek – ha valamit megálmodnak, azt véghez is viszik…gondoljunk csak a 2008-as pekingi olimpiára, amit ők rendeztek – és mivel nem volt fedett a megnyitóra megálmodott stadion, úgy gondolták, hogy „elhessegetik” a szürke felhőket a Madárfészek felöl…és persze – sikerült nekik…

Kína 34 tartományából egyébként szinte valamennyiben működik saját időjárás-módosító iroda immár, és a 2900 megye majdnem kétharmadában van önálló esőcsináló állomás.

Azt hihetnénk, hogy a felhőknél már megállnak – és nem merészkednek tovább, pedig DE!

Most egy hatalmas napelemes erőművet akarnak felépíteni az űrben, amely 5-6 négyzetkilométeren terülne el, és amely az emberiség eddigi legnagyobb Földön kívüli beruházását jelentené.

Az erőmű komoly mértékben hozzájárulhatna a kelet-ázsiai ország energiaszűkének enyhítéséhez, segítene a károsanyag-kibocsátás visszaszorításában, és a hagyományos tüzelőanyagok okozta szmog felszámolásában is.

A létesítményt egy úgynevezett geoszinkron pályán, 36 ezer kilométerre a Földtől állítanák működésbe. Az erőmű napelemei tizenkétszer akkorák lennének, mint a pekingi Tienanmen-tér, és egyesek szerint az objektum éjszaka szabad szemmel is látható lenne, és leginkább egy világító csillagra hasonlítana.

Adódhat a kérdés: miért van szükség a világűrre egy ilyen beruházáshoz?!

A napelemeket azért érdemes az űrbe vinni, mert ott ugyanakkora felületen kilencszer nagyobb az energiatermelő képességük. Az erőmű csaknem folyamatosan, az idő 99 százalékában képes lenne energiát termelni, és az általa generált energiát mikrohullámokká vagy lézerré alakítva küldené egy földi gyűjtőállomásra. A pontos tervek még nem készültek el, így nem lehet tudni még azt sem, hogy a napelemek egy síkban lesznek elhelyezve vagy tányérformát öltenének. Az űrbeli erőmű terve a kínai űrprogram hosszú távú célkitűzéseinek között szerepel, ezt megelőzően a kelet-ázsiai ország egy űrállomás felépítését határozta el az évtized végéig. Jövőre, 2016-ban debütál Kína második űrlaboratóriuma, a Tienkung-2, amely a Tienkung-1-et váltja, és annál jóval fejlettebb változat. A soron következő holdmisszióra, a Chang’o-5 2017-ben kerül sor, amelyet 2018-ban a Chang’o-6 expedíciója követi majd, űrhajóst csak ez után küldenének az égitestre. Holdbázis építését is tervezi Kína, egyelőre részletek és pontos dátum közlése nélkül.

Kínában tehát mernek nagyot álmodni…és úton vannak a végtelenbe – sőt, még talán annál is tovább jutnak!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése