2017. január 27., péntek

Megújuló energia az Európai Unióban és Magyarországon

Már régebben is hallhattunk róla a médiában, hogy a megújuló erőforrások hasznosításában rejlik a jövő, mivel véges erőtartalékaink egyre fogynak. Manapság az újrahasznosítás és az alternatív energiaforrások még trendinek is számítanak. Elég csak utána járnunk kicsit és láthatjuk, hogy a különböző közismert designer boltokban a termékek nagy része újrahasznosított anyagból készül. Ilyen újdonságnak tekinthető a napelem is.



Az Eurostat felméréséből kiderül, hogy Európában fogékonyak az országok az újdonságra.

A nagy részben importból származó fosszilis energiaforrások nagy mennyisége miatt, az Európai Unió 2009-es közösségi irányelve szerint 2020-ra a teljes energiafogyasztás 20%-át megújuló erőforrásokból kell előteremteni. Az Eurostat szerint 2014 már a felhasznált energia 16%-át így állítottuk elő. A francia kormány például azt tervezi, hogy több mint 1000 kilométernyi utat fog lefedni a forgalom és a közlekedés viszontagságainak ellenálló, strapabíró napelemekkel. Hollandiában is volt hasonló kezdeményezés bár ott kisebb léptékekkel szeretnének haladni. Az ilyen és hasonló intézkedésekkel nagy valószínűséggel sikerül elérni a kitűzött célt.

Egyébként a 28 tagállam közül 24-ben nőtt a megújuló energiarészesedés. Ez az arány 2013-hoz képest Szlovéniában, Bulgáriában és Horvátországban csökkent, országunkban pedig stagnál – 9,5%-al már 2 éve.

Amikor Magyarország belépett az Unióba, kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-re eléri a 3,6%-os megújuló bázisú villamos-energiatermelést. Ezt sikerült is teljesítenünk elsőként a tagállamok közül 4,5%-al már 2005-re. Országunkban jelenleg a legelterjedtebb a biomassza-alapú energiatermelés, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy az eljárás nem sokban különbözik a fosszilis energiahordozók hasznosításának technikájától. De ez változóban van, Pécsett Közép-Európa egyik legnagyobb naperőműve épül uniós támogatásból, ami előreláthatóan 2017 januárjára vagy februárjára fog elkészülni.

Megállapítható, hogy a magánszemélyek általában a geotermikus vagy napenergiát használják. Előbbi költséges, és nem is biztos, hogy mindenhol lehetséges kiépíteni a megfelelő rendszert. A napelemek viszonylag rövid időn belül nagyjából 10-12 év alatt megtérülnek és kiépítésük is egyszerűbb, költséghatékonyabb. Ennek köszönhetően egyre többen választanak ilyen megoldásokat.

Napelemek felhasználása – nemcsak háztartási célra

Ki gondolta volna, hogy amikor Charles Fritts 1885-ben egy vékony, átlátszó aranyréteggel vonta be egy tábla szélét és így megszületett az első napelem hány féle felhasználási módja lesz mára a mindennapokban? Ezek viszont nem termeltek elegendő energiát az akkori alapanyag árak és kutatási költségek mellet, hogy elterjedhessenek. Mára teljesen más a helyzet nem csak az előállítás költsége csökkent, de felhasználásuk módjának szinte csak képzelőerőnk szab korlátokat.



Yuji Ymazaki, a Finolhui villák építésénél azt a célt tűzte ki magának, hogy minél kevesebb hatás érje a környezetet, ahol felépülnek a házak. Ennek eredményeként megnyílt a világ első luxusüdülője, ahol a környezet kímélése érdekében szem előtt tartották a teljesen önálló energiaellátást. Az üdülő teljes vízellátását egy sótalanító tartály segítségével oldották meg és a tervezésnél arra is ügyeltek, hogy hatékony legyen a hulladékgazdálkodás. Ami igazán lenyűgöző azonban a csodálatos környezet mellett, az az energiaellátás: 100%-ban napenergia szolgáltatja, amelyet az apartmanok között húzódó mólón elhelyezett napelemek szolgáltatják. A keletkezett plusz energiát pedig esős, borús időre képes a rendszer tárolni is.

Ugandában február 16-án mutatták be az első napelemmel működő buszt. A jármű ötlete még 2007-ben merült fel, amikor egy egyetemi hallgatókból és professzoraikból álló csoport részt vett egy járműtervezési találkozón. A tömegközeledésben használt jármű tetején helyezték el a napelemeket. Az autóbusz 35 férőhelyes bőrülései vannak és még wifi is található rajta.

A Google a 2013-ban még hatalmas lebegő ballonokra szerelt állomásokról biztosította volna a szélessávú internetet ott, ahol az ehhez szükséges rendszer kiépítéséhez nincs lehetőség, vagy túl bonyolult lenne. Azóta a lufik mellett napelemekkel működő drónokkal is megkezdődött a kísérletezés. A Google fejlesztői szerint a drónos internet negyvenszer gyorsabb lesz, mint az LTE.

Napelemes rendszer beruházások

Már hazánkban is elérhető korszerű, megújuló energia termelésének lehetősége. A megújuló energiához kapcsolódó beruházások több oldalról is értéket teremtenek. Amellett, hogy növelik a vállalatok energia hatékonyságát, versenyképességét, a zöld energia használatával tovább javítja a vállalat megítélését, növelik a cég és márka értékét.

A napenergia hasznosítása a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre olcsóbban érhető el. Egyre több gyártó kíván belépni és részt venni ebben a dinamikusan növekvő iparágban.

A folyamatos fejlesztések egyre kifinomultabb technológiákat tesznek elérhetővé, ezáltal a napelemes rendszer megvalósítása egyre egyszerűbbé, tökéletesebbé és olcsóbbá válik, még nem ideális feltételek mellett is. Ennek eredménye képpen a beruházás összege egyre rövidebb idő alatt térül meg, a megvalósított napelemes erőművek garanciája pedig egyre hosszabb, akár 25-30 év is lehet.



A napelemes energiatermelés a technológiából adódóan minimális karbantartást igényel. A fejlett, intelligens monitoringnak köszönhetően bármilyen termelés visszaesés, rendellenesség vagy hiba azonnal észlelhető. Egyes rendszereknél az ellenőrzés akár panelekre bontva látható, ellenőrizhető. A felügyeleti rendszer általában mobiltelefonos alkalmazáson keresztül is elérhető, de riasztásokat a rendszer automatikusan elküldi e-mailben a megfelelő technikai személynek, így a hiba és az ebből adódó termelés kiesés gyorsan orvosolható.

A napenergia optimalizálása

Az inverter a napelemes rendszerek agya, központi egysége. Feladata, hogy a napelem által megtermelt egyenáramot váltóárammá alakítsa, ezt szinkronizálja a villamoshálózat értékeivel, és tájékoztatást nyújtson az áramtermelés mennyiségéről.



Az egy- vagy két munkapontos inverterek nagyjából úgy működnek, mint egy régi, soros kapcsolású karácsonyfaizzó. Bizonyára mindenki emlékszik rá, hogy régen, ha a karácsonyi díszítés és a főpróba során kiégett egy izzó a sorban, az összes utána következő is sötét maradt.

Hasonló a helyzet a napelemeknél is, ha nincsen optimalizáló a rendszerben. Ilyenkor ugyanis, ha az egyik napelem árnyékba kerül, például egy magasabb fa árnyékot vet rá, a többi, hozzá kapcsolt napelem teljesítménye is visszaesik arra a szintre, amelyet az árnyékolt tábla teljesít. Tehát a leggyengébb teljesítményhez igazodik minden napelem.

Egy új fejlesztésnek köszönhetően azonban lehetőség van olyan inverter felszerelésére, amely optimalizálja a teljesítményt. Ebben az esetben, ha egy tábla árnyékba kerül és csökken a teljesítménye, a többi napelem ugyanolyan 100%-os hatásfokban üzemel tovább. Így könnyen kiszűrhetők a hibás vagy rossz helyre telepített elemek.

Az ilyen inverterek számos előnyt kínálnak:
több, eltérő tájolású tetőfelület esetén elég egy inverter használata
minimalizálható az árnyékolás miatti termeléskiesés
kisebb és nagyobb napelem modulokat is kombinálhatunk a legjobb helykihasználás érdekében
akár 12 év garanciát is vállal a gyártó

A technológia továbbá valós idejű távfelügyeleti rendszert is biztosít, amely kisebb meghibásodás esetén azonnal lehetővé teszi a hiba javítását, időt és pénzt takarítva meg használójának.

Meddig bírja egy napelemes rendszer?

Ha valaki elszánja magát napelemes rendszer telepítésére, felmerül benne a gondolat, hogy mégis, mennyi időre tervez? A rendszerek átlagos élettartama nagyjából 20-25 év – nagyjából ennyire szólnak a betáplálási támogatások és a bankok is ennyi időre hiteleznek nagyobb beruházások esetén.



Az inverterek 10-15 év múlva azonban általában meghibásodnak. Alkatrészeik ennyi időre vannak hitelesítve, ez ellen nem lehet mit tenni.

Hibalehetőség rejlik továbbá a kábelekben, csatlakozókban is.

Németországban megvizsgálták a ’90-es években készült rendszereket, és arra jutottak, hogy a napelemek több mint 20 év után is évi átlagos 800-900 kWh áramot termelnek kilowattonként. Azaz gyakorlatilag semmivel sem kevesebbet, mint az újak. Ráadásul a napelemek teljesen megfelelő állapotban vannak, pedig a 90-es években még sok gond volt a laminálással, még nem voltak olyan időtálló ragasztó, lamináló anyagok, mint amiket napjainkban használnak. A táblákon semmilyen elszíneződés nem látható.

Az invertert csak egyszer cserélték, ahogy az várható volt. Itt azonban a különböző gyártók termékei esetében nagy volt a szórás. A Siemens invertereinek 80%-át kellett már cserélni, az SMA invertereknél 53%-ukat. Néhány, ma már nem is ismert gyártó (ASP és UFE) invertereknek például mindegyike azóta is működik, azaz 0% volt a cserearányuk.

A megkérdezett tesztalanyok úgy nyilatkoztak, hogy eszük ágában sincs lecserélni 20 éves rendszereiket. Hiszen ezek régen visszahozták a bekerülési költségeiket, így nem feltétlenül költenének újra rájuk.

A napjainkban gyártott napelemek azonban – a technológia fejlődésének köszönhetően – várhatóan újabb negyed évszázadig bírják majd a tetőkön.

Megújuló energia állami támogatásból

Magyarország is megpróbál felzárkózni az európai átlaghoz – ami a napenergia felhasználását illeti. Egy új tervezet szerint az állam és az önkormányzatok együttműködésének segítségével 4 MW teljesítményű napelemparkokat telepítenének az ország különböző pontjain. A megfelelő helyszínek keresése még zajlik, viszont a terv megvalósításához arra is szükség van, hogy a kiszemelt területet az önkormányzatok a napelempark rendelkezésére is bocsássák, ha nem is ingyen, de legalább kedvezményes áron.

Az így megtermelt energiát arra használnák fel, hogy a közvilágítást valamint a közintézmények energiaellátását fedezzék. Az önkormányzati beruházásokra 90 milliárd forint jut.

De nem csak ez segítheti előre Magyarország felzárkózását az Európai Uniós átlaghoz. A jelenleg bevezetett CSOK családi támogatásnak egyik feltétele, hogy a ház energia felhasználásának nagy részét megújuló energiaforrásból kell előteremteni. Erre a legjobb megoldás a napelemes rendszer kiépítése, mivel ezek már amúgy is nagy népszerűségnek örvendnek a lakosság körében. Ezekre a megoldásokra azért is van nagy szükség, mivel az új házaknak igen nagy energiaszükséglete lesz.

Eddig is robbanásszerű fejlődés volt tapasztalható a napelemes rendszerek kiépítésének számában. Az elmúlt években volt, amikor megduplázódott ez a szám; a CSOK támogatásnak köszönhetően ez biztosan nem fog leállni, sőt, ugrásszerű növekedésre számíthatunk.

A 2016-os Öko City kiállításon bejelentették az Otthon Melege Programot, amely vissza nem térítendő támogatást kínál azoknak, akiknek háza 1995 előtt épült és alapterülete nem haladja meg a 135 négyzetmétert. A támogatást a ház energetikai ellátásának korszerűsítésére lehet igényelni – így napelemes rendszerek kiépítésre is.

Nagy valószínűséggel sikerül elérnünk 2020-ra a 14,65 százalékos megújuló energia felhasználással kapcsolatos kitűzött célt.

Napelem 2020-ra

A napelemes rendszerek árcsökkenése átalakíthatja az otthoni energiahasználatot. Ennek egyik vonzata lehet akár az is, hogy a bankok is megjelennek a piacon, és a lakáshitelekhez hasonlóan hosszútávon alacsony kamatra szolgálhatnak napelem-finanszírozási megoldásokkal, így mindenki számára elérhetővé téve a megújuló erőforrások ezen formáját.



A szakértők egy része olyan szabályozásokra is számít, amelyek kötelezővé teszik a napelemeket is. Nem nálunk lenne ez így először, mivel ilyen szabályozások már léteznek Spanyolország és Ausztria egyes részein.

A napelemek ára az elmúlt 10 évben több mint 30%-al esett, és valószínűleg az árcsökkenés még egy ideig nem áll meg. Ennek egyik oka, hogy folyamatosan növekszik a kereslet a napelemekre, így a gyártás is egyre nagyobb mennyiségben történik.

De nem csak a tömeggyártás miatt lett olcsóbb ez a beruházás. Egyre több országban kapnak támogatást azok, akik úgy döntenek, napelemekkel szeretnének lefaragni költségeikből. Bár az EU Energy Institute szerint 2020-ra a napelem-beruházások támogatás nélkül is kifizetődővé válnak.

A árcsökkenésben az is közrejátszik, hogy a napelemek élettartama növekedik. Eleinte a kutatók még csak 20 év üzemidőt jósoltak. Kiderült azonban, hogy a napelemek sokkal tovább élnek. Vannak, amik már 30 éve üzemelnek nagyobb teljesítménycsökkenés nélkül.

Ez azért fontos, mivel mára 40 évet jósolnak a napelemes rendszereknek, tehát a befektetésünk után nincs szükség további költségekre. Továbbá 40 éven át termel bevételt nekünk a rendszer.

Mára a napelemek elterjedésének nem technikai, hanem pénzügyi okai vannak. Valószínűleg hamarabb is elterjedhetnének a napelemek, ha a bankok hozzáállása megváltozna és lenne hiteltervük a napelemekkel kapcsolatban. Vagy az áramszolgáltatókat köteleznék arra, hogy a megtermelt többlet áramot átvegyék, ezzel csökkentve a megtérülési időt.

Környezetünk védelme napelemes rendszerrel

Évente az összes széndioxid kibocsátásod átlagosan 9 tonnát tesz ki, csupán az a tény alapján, hogy egy normális emberi életet élsz.

Ez az információ meglehetősen kijózanító, nem beszélve arról, hogy az ember tehetetlennek érzi magát azzal kapcsolatban, hogy a CO2 kibocsátásunk a felelős a globális felmelegedésért, a környezetszennyezésért, az óceánok szintjének megemelkedéséért és a fajok kihalásáér. Ez nem egy jó érzés.

Ezzel együtt igenis van módja annak, hogy proaktívan éljünk: elegendő fát kell ültetni a CO2 semlegesítésére, hiszen való igaz, hogy egy fa élettartama alatt körülbelül 250 kg CO2 semlegesít.

Egy átlagos háztartási méretű napelemes rendszerrel évente 1850 kg szén-dioxidtól óvná meg környezetét.

Ültessünk minél több fát, és csökkentsük a világ CO2 kibocsátását napelemes rendszerrel.

Válj zölddé és mentsd meg a világot és a világ gazdaságát: OECD

Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Developement, vagyis Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) arra buzdította a nemzeteket, hogy környezeti fejlesztéseket hajtsanak végre, de ne csak azért, hogy kivédjék a katasztrofális klímaváltozást, hanem hogy megadják a gazdaságnak a már rég kijáró lökést, ahogy most Kína is szenved a gazdaságának újbóli egyensúlyba hozásával.



Később Párizsban került sor az Egyesült Nemzetek csúcstalálkozójára, ahol arra is próbáltak megoldást és egyetértést találni, hogy mit tegyenek annak érdekében, hogy az üvegház káros gáz kibocsátását vissza tudják csökkenteni arra a mennyiségre, hogy a globális felmelegedést egy biztos szintre tudják vissza tolni.

„A klímaváltozás kezelése fontos a hosszú-távú gazdasági fenntarthatóság és az egészséges termesztésért.” mondta az OECD vezető közgazdásza, Catherine Mann, egy nyilatkozatában, a szervezet legújabb globális gazdasági kilátásairól szóló tájékoztatásával együtt.

A riport különválasztotta a Kínában lévő lassulást, hiszen Kínában most arra törekednek, hogy kiegyensúlyozzák a gazdaságukat a gyártási és export szolgáltatásokból és fogyasztásokból, abból is adódóan, hogy Kína az egyik legnagyobb bűnös a lassabb globális növekedésért és a visszafogott beruházásokért.

Mann elmondása szerint: „… a gazdasági költés egyaránt támogatná a kereskedelmet és bátorítaná a szükséges kiegyensúlyozását a globális gazdaságnak.”

Az OECD egy párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet, melynek célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a legjobb gazdasági és szociális politikai kialakításában és értékelésében.

Az OECD arra számít, hogy a globális növekedés lassan fog megerősödni, feltehetőleg idén 3,3%-kal, és 3,6%-kal 2017-ben.

http://www.solardaily.com/reports/Go_green_to_save_the_world_and_the_world_economy_OECD_999.html

Új irány a napelemgyártásban



Az elmúlt évek folyamán a napenergia forradalmát láthatjuk, a technológiai fejlesztések teljesítménye és hatékonysága fellendült, miközben a költségek csökkentek. Habár még nem tartunk ott, hogy minden háztartásban napelemek lehessenek, de mégis sokkal többen megengedhetik maguknak ezt a beruházást, mint azelőtt. Az utópia az, hogy minden házon és épületen legyen napelem, bár ettől még nagyon messze vagyunk, de már sokkal jobban állunk, mint 5 évvel ezelőtt.



Az ipar is alkalmazkodik a helyzethez, megpróbálnak több lehetőséget és forrást is találni ahhoz, hogy minél gyorsabban minél hatékonyabb napelemeket készíthessenek. A technológia fejlődésével egyre kevesebb mérgező anyagot használnak a napelemek gyártása során. A fotovoltatikus elemgyártás során jelenleg több kockázatos anyagot használnak, amelyek legnagyobb része arra való, hogy megtisztítsák a félvezető felületét. A gyártók megpróbálják elkerülni, hogy ilyen anyagokat kelljen használniuk, de inkább újrahasznosítják ezeket az anyagokat, mint hogy eldobják őket.

A fejlődés során javult a legtöbb elem élettartama. Ez a hosszabb élettartam csökkenteni fogja az elemek lecserélésének arányát. Így meg tudják majd határozni, hogy mennyire lesznek újrahasznosíthatóak ezek az anyagok az élettartalmuk lejártával.

Az akkumulátortelepek fejlődése azt is megengedi az iparnak, hogy leszűkítse az energia raktározásához szükséges akkumulátorok számát. Tavaly a kutatók Angliában új módszerekkel bizonyították, hogy tudnak olyan napelemeket fejleszteni, amelyekhez nem mérgező magnézium kloridot használnak, és hamarosan lehetővé válik, hogy az elemeket mérgező vegyi tellúr kadmium nélkül gyárthassák.

Mindezeknek az erőfeszítéseknek a célja az, hogy napról-napra elérhetőbbé váljon fogyasztóknak a kutatásba és a fejlődő technológiába való befektetés, amely lehetővé teszi a gyártóknak és az üzembe helyezőknek, hogy olyan termékekkel dolgozzanak, amik sokkal tisztábbak és hatékonyabbak.

A fotovoltatikus rendszerek térhódítása

A Napelemes Piaci Szövetség (PV Market Alliance – PVMA ) jelentése szerint 2015-ben a világ átlépte az 51 GW-os növekedési szintet a hálózatokba épített fotovoltaikus rendszerekkel. 2014-ben ez a plusz 40 GW volt. A méretek jobban érthetősége érdekében viszonyításként ideírunk a bruttó magyaroszági villamos-erőművi kapacitást: 8,93 GW, illetve a Paksi Atomerőmű nettó teljesítményét: 2040 MW.



További részletek

Forrás: http://www.hvg.hu

Mono- vagy polikristályos napelemet válasszunk?

Ha már eldöntöttük, hogy napelemek díszítik házunk tetejét, felmerül a kérdés, vajon milyen típusút szereltessünk fel? A döntést segíti, ha tudjuk, melyik milyen napsugárzás esetében tejesít jobban.

A napenergia az egyik legfőbb, gyakorlatilag korlátlan energiaforrás, amely az emberiség rendelkezésére áll. Az energiaárak már régen megemelkedtek, bár egyes országok kormányai igyekeznek racionalizálni ezeket. Azonban egyre többen gondolnak arra, hogy egy nagyobb beruházással hosszabb távra terveznek, és bevállalják a megtérülés akár több éves időszakát annak érdekében, hogy utána folyamatosan alacsonyan tarthassák energiaáraikat.

A Napból érkező sugárzási energia két részből tevődik össze. Egyik az ún. közvetlen sugárzás, amely a Napból egyenesen a napelem felületére érkezik. A másik az ún. szórt sugárzás, amelynél a légkört alkotó elemeken való többszöri visszaverődés után érik el a fotonok a napelem felületét. (Ezért van az, hogy a napelem borús időben is képes energiát termelni.)

Kezdetben a közvetlen és a szórt sugárzás hasznosítása miatt kétféle, mono- és polikristályos napelemeket gyártottak. Manapság azonban gyakorlatilag mindegy, melyiket használjuk, a kétféle napelem teljesítménye szinte azonos. Szórt sugárzásnál minimálisan jobban teljesítenek a polikristályos, míg közvetlen sugárzásnál a monokristályos napelemek mutatnak nagyon kicsit jobb értékeket. (Magyarországot évente több szórt sugárzás éri, de egy görög- vagy spanyolországi nyaralóra érdemesebb monokristályos napelemet szerelni, mert ott a direkt sugárzás meghatározóbb.)

Technikailag a különbség az előállítás során, a szilíciumtömbök gyártásában mutatkozik meg. A monokristályos napelem esetében a szilíciumot elektromos térben húzzák ki henger alakúra, és a szilícium egy tömbben dermed meg. A polikristályos esetében a cellákat négyzet alakú tömbökbe kényszerítik.

Hazánkban nincs szignifikáns különbség a kétféle típus között. Ezért az ár, a gyártó, illetve a tetőn való elhelyezhetőség befolyásolja a vásárlói döntéseket.

Veszélyes a napelem, mint hulladék?

A napelemes ipar már hosszú ideje érvel a hulladékként keletkező használt napelemek újrahasznosítása, begyűjtése jogszabályokban külön kategóriaként való megjelenéséért. Az Európai Unió 2011-ben döntött úgy, hogy külön kezelendő a keletkező hulladék, de ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely elektronikai termékre. Ez az iparágnak bizony sok pénzébe fog kerülni.

A napelem ugyanazon kategóriába került, mint a szórakoztató elektronikai termékek.

Ezek rengeteg olyan alkatrészt tartalmaznak, melyek feldolgozása drága, veszélyes és nem teljes körűen megoldott.

A jelenlegi szabályozás sokféle elektronikai berendezésre vonatozik, a vasalótól, dvd lejátszón át akár a jegyautomatákig. Az Európai Unió irányelve az elektromos hulladékokról eddig nem vonatkozott a napelemekre. Immár a napelemekre is szigorú újrahasznosítási és begyűjtési szabályozás kerül érvényesítésre, ilyen módon bevonják a napelemet is a WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment) irányelv alá. Ez a változás az ipar számára azt jelenti, hogy a tagországoknak begyűjtőhálózatot kell kialakítaniuk. Az irányelv minden tagország jogrendszerében másképpen jelenik meg, így a hálózatot minden tagország egyedi jogszabályozása szerint kell megvalósítani. Továbbá a napelemeknek a jövőben nyilvántartási rendszere lesz, ahol minden egyes panel nyomon követhetővé válik. Születésétől a haláláig, azaz a gyártástól az újrahasznosításig…

A szigorú rendszer bevezetésében maguk a gyártók is felelőssé tehetőek. Lehetőségük lett volna önálló begyűjtési rendszer megvalósítására. Az Európai Unió is nyitottan állt a szakmai érvek elfogadására, a gyártók mégsem törekedtek a megvalósítására. A helyzet már mielőbbi döntést kívánt. Az intézkedés éppen az eddigi legnagyobb árversenyi időszak után született.

De melyek is a napelemek fő összetevői? Milyen anyagok újrahasznosításáról kell gondoskodni? Íme az alkotóelemek növekvő arányban:, ón, műanyag fólia, réz, szilícium, műanyag, alumínium, üveg.

☞ Ón: A forrasztási pontokban pár gramm, így elenyésző mennyiségű, de így is veszélytelen.

☞ Műanyag fólia: Szigetelés, napelem panelenként pár gramm és gyártófüggően újrahasznosítható.

☞ Réz: Tisztán újra feldolgozható rézkábel, bejáratott újrafeldolgozási technikával.

☞Szilícium: Vagyis erősen tisztított és kristályosított homok. Mi a homokban a veszélyes?

☞ Műanyag: Háttér lap, ami rögzíti a szilícium lapokat, és szigetel. Gyártófüggő, hogy mennyire könnyen feldolgozható, de tűzálló és veszélytelen.

☞ Alumínium: A fémhulladék minden feldolgozó helyen leadható és könnyen feldolgozható

☞ Üveg: Csökkentett vastartalmú speciális üveg, mely gond nélkül újrahasznosítható.

A napelem 40-50 évnyi élettartama, működése alatt nincs szennyezés, zaj, kopás, környezeti kár, élővilág veszélyeztetése. Páratlan energiatermelési mód, ami ilyen hosszú ideig termeli az energiát zöld módon.

És mi lesz vele, ha működése végén hulladékká válik? A keret szétcsavarozásával elemeire esik a napelem panel. Mi legyen a alkotórészekkel? A napelem gyártó cégek sorban állnak majd érte. Ugyanis minden összetevő annyira tiszta és drága anyagból áll, hogy sokkal olcsóbb és könnyebb felhasználni az alapanyagokat, mint újra és újra előállítani őket. Ezeket az összetevőket ismét feldolgozva egy új napelem panel előállítása akár 30%-al lesz olcsóbb!

A magyar származású Napkirálynő

December 12-én volt 115 éve, hogy megszületett dr. Telkes Mária magyar származású amerikai tudós, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője.

A biofizikus, aki feltalálta az első hazai szolár rendszert, Magyarországon nőtt fel, és az Egyesült Államokba költözött 1925-ben. Telkes amerikai állampolgár lett, és csatlakozott a Westinghouse Electric kutatómérnökeként az energiaátalakítás területhez. Kutatási területe a hőenergia elektromos energiává változtatása lett.

Szabadalmai közé tartozik egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés, melyet először az amerikai katonaság használt a második világháborúban. Nevét dicséri egy Boston közelében épült, kizárólag napenergiával fűtött ház, amivel korának nagy problémáját, a hőtárolás kérdését segített megoldani.

Életútjáról további részleteket itt olvashat.

Tudja-e Ön hogyan készül a napelem?

A napelemek, azaz a fotovoltaikus rendszerek működésének kulcsa, a napsugárzás hatására létre hozott elektromos áram. Ezt az előállítási folyamatnak, és a felhasznált anyagok tulajdonságainak köszönhetik. Ebben a cikkben a napelemek gyártásának legelterjedtebb módját mutatjuk be Önnek.



Napjainkban a gyártók közel azonos eljárás során hozzák létre az elemeket. Ez a folyamat könnyen automatizálható és megbízható. Hogyan is történik?

A kiindulási pont az alapanyag. A napelemek alapanyaga a szilícium, amely fémesen csillogó elem, fényre érzékeny félvezető. Kétfélét használnak, a mono-, és polikristályos formát . Az utóbbi az elterjedtebb, amelyet az olvasztott szilícium szabályozott szilárdításával hoznak létre. Nagyméretű, oszlop formájú öntvényt készül, melyet vékony lapokra vágnak.

Maratás, a második kezelési fázis. A szilícium lapok előállításakor a felület szennyeződik, ezért mindkét felület lúgos vagy savas maratására kerül sor. Ilyen módon megfelelően eltávolítható a hulladék lerakódás.

Felületi szennyezés keletkezik. A félvezető kristályok, jelen esetben a szilícium, különböző részeinek adalékolása eredményeként két félvezetőtípust alakítanak ki. Az N- és a P-típusnak jó a vezetőképessége, de tudni kell, hogy a kettő közti átmeneti réteg nem vezet. Ennek következtében izgalmas elektronikai alkalmazások alakíthatóak ki.
A szilícium N-típusú szennyezőanyaga a foszfor, a P-típusú a bór.

Visszaverődést gátló felület. A közel optimális fénytörési jellemző létrehozásához visszaverődést gátló bevonat szükséges, melyhez a titán-dioxidot használják leggyakrabban.

A felső érintkező. A napelemek legfelső részét alkotja az áramelvezető kontaktusrács. Készülhet ez a réteg rézből vagy ezüstből, amit legtöbbször filmnyomó készülékkel rögzítenek a szilícium lap felső felszínére.

Alsó érintkezés. A lap alsó fele azonos eljárással készül, mindössze más anyagokat, alumíniumot és ezüstöt használnak fel. Illetve más mintázatot nyomnak a felszínre. Ezután magas hőmérsékleten izzítják, villamos vezető tulajdonságot létrehozva.

Véglegesítés, teljesítménymérés. Az elkészült napelem teljesítményét ellenőrzik a véglegesítés során. Kontrolált körülmények között mérik meg a feszültség-áramerősség görbét. Ehhez a folyamathoz szükséges a napfényhez mindenben hasonló mesterséges fény létrehozására. A megfelelően működő elemeket különböző osztályokba sorolják, a hibásakat szelektálják.. A rendszerek telepítése során azonos osztályú/teljesítményű (Wp) modulokat használnak fel, így az megbízhatóbb és stabilabb lesz.

Még egy kis plusz… Tesztelés és minősítés
Ön mit gondol, a napelem előállítása egy könnyen automatizálható folyamat lenne? Miért ne? A fentiekben leírtak alapján azt látjuk, ezen folyamat során létrehozzák a szilícium alapanyagú egységeket.

Önnek is jó tudni egy megbízható gyártó az elkészült napelemeket további teszteléseknek veti alá. A többszöri ellenőrzés mutatja meg, az előállított termék kiválóságát. Így a vásárló a lehető legjobb minőséget kapja. Ilyen további vizsgálatok például a rázkódás, hőmérsékletterhelés, stb.

A minőségellenőrzésre elköltött összeg jó befektetés, hiszen annál biztosabb, hogy a elkészült napelem beváltja a számára szánt élettartami elvárásokat vagy esetleg túl is teljesíti azt. Értelem szerűen az olcsóbb gyártók nem tudnak költeni ilyen gyártás utáni tesztekre. Ajánljuk ezt vegye figyelembe a napelem kínálatok keresése közben.

Optimális napelem elhelyezés

A mi szélességi fok tartományunkban az optimális dőlésszög általában 35-40 fok a vízszinteshez képest déli tájolás mellett. Könnyen belátható, hogy nincs egy állandóan ideális dőlésszög, mivel a nap pályája télen laposabb a nyárihoz képest, rendszerünket pedig egész éves termelésre méretezzük.

A legjobb megoldás a napkövető szerkezettel kombinált rendszer, ennek a többlethozama azonban nem biztos, hogy fedezi a jelentős költségtöbbletet. Alkalmazhatunk egy, vagy két tengely mentén forduló eszközöket a napelemek hozamának növelésére.

Ezek a megoldások mindig automatikusak, számos megvalósítási módjuk létezik. Az egytengelyesselkörülbelül 20-25%-kal több hozamot lehet elérni, míg a kéttengelyes 35-40% plusz prognosztizálható. A forgató berendezés léte számos hátránnyal is jár: karbantartás-igényes, mozgó alkatrészeket tartalmaz (meghibásodási lehetőség) költséges megvalósítás, érzékeny a természeti hatásokra (szél, eső), energiát igényel az üzemeltetése. Fentieket, és az egyre olcsóbb panelárakat figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon a jelenlegi átvételi támogatás (pontosabban annak hiánya) mellett nem érdemes forgató berendezést telepíteni, mert a rendszer megtérülési idejét jelentősen megnöveli.

A napelem fizikailag egy károsanyag-, szag- és hangkibocsátás mentes eszköz, így nem zavarja a környezetében élőket, csupán esztétikai értelemben lehet kifogásolható.

A rendszerből nyert teljesítmény alakulása a dőlésszög és a tájolás függvényében:



Az adatokból kitűnik, hogy egy nem déli tájolású tető esetén sem kell elvetnünk a naperőmű ötletét, mert az irányszög csak kisebb mértékben befolyásolja a hozamot.

Ezenkívül a napelem rendszer évi termelését befolyásolja a rendszer topológiája és vezetékezése, az inverter hatásfoka, árnyék hatások, környezeti hőmérséklet és természetesen a beeső napfény intenzitása és időtartama.

Egy 1 kW névleges teljesítményű napelemes rendszer kb. 1100-1150 kWh villamos energiát termel egy év alatt.

Arra gondoltam, hogy leírom a tapasztalataimat…

Egy kedves, szerződőtt ügyfelünk fáradtságot nem kímélve összeírta árajánlatkérése során szerzett tapasztalatait, majd azt elküldte az ajánlatadó cégeknek:

“A módszerem egyszerű volt. Egy folyamatosan frissített táblázatban összesítettem az összes ajánlatot, paneltípust, invertertípust, kiszámoltam a fajlagos árat (Ft/W) és melléírtam az esetleg pluszként számításba vehető előnyöket, valamint a hátrányokat (kommunikáció, információhiány, az összetevőkről általam talált rossz vélemények stb.). Az ajánlattevőknek több kérdést is feltettem, új ajánlatokat kértem, ahogy az elképzelések módosultak.

Nem ritkán egy-egy kiemelt előnyként meghirdetett összetevőt/tulajdonságot/konfigurációt megküldtem a konkurens cégeknek, amelyek (velem ellentétben) azonnal rájöttek, ha az ajánlatban valamilyen rejtett turpisság volt.
  • Határozott pozitív benyomást keltettek azok a cégek, amelyek gyorsan válaszoltak és minden kérdésre választ adtak. Akkor is, ha esetleg az adott választ nem tudták, de megígérték, hogy utánanéznek – és meg is tették. Akkor is, ha esetleg idegesítő volt a sok kérdésem.
  • Volt olyan cég, ahol egy elméleti problémára nem tudták a választ, de képesek voltak energiát szánni rá, kivittek a cégük udvarára két panelt és egy invertert, hogy a feltett elméleti kérdésre meg tudják adni az empirikus választ. Ezt nagyon értékeltem és igazi elkötelezettségként ítéltem meg.
  • Azok a cégek, amelyek személyesen is eljöttek, sokat lendítettek saját helyezésükön. Erre én magam se számítottam, nem is szabtam feltételül senkinek. De a személyes találkozó sokat jelentett (a nyertes cég is eljött helyszíni felmérést végezni)
  • Fontos volt számomra az is, hogy az első kapcsolatfelvételt (e-mail vagy webes űrlap) követően mennyi idő múlva jelentkezett a cég képviselője (e-mailben vagy telefonon).
  • Nagy súllyal esett a latba a referenciák mennyisége és a nagyobb projektek megléte – például nagyobb cégek számára készített rendszerek 30-40-50 kWp vagy akár efeletti méretekkel. Úgy gondolom ugyanis, hogy ilyen méretű beruházásnál nagyon alapos szakmai tájékozódás előzi meg a befektetést. Ha egy cég ilyen referenciát tud felmutatni, akkor azt nem lehet kézlegyintéssel elintézni.
  • Az előbbi szempont ugyanakkor fontos volt a panelek kiválasztásában is. Mivel a nagy cégek sokkal könnyebben férnek hozzá információkhoz, független szakemberekhez, az én logikám szerint ha egy nagyobb beruházáshoz “X” márkájú/típusú napelemet használtak, akkor azt valószínűleg okkal tették és alapos mérlegelés után jutottak el addig a választásig. Tehát minden olyan paneltípus, amit nagyobb napelemrendszereknél is használtak, nagyot nőtt az én szememben is.
  • További fontos szempont volt, hogy mennyire tudnak alkalmazkodni az általam megadott igényekhez. Volt olyan cég (ők természetesen már a folyamat elején kiestek), ahol anélkül, hogy a házat vagy legalább a tervrajzát látták volna, egy adott, “kulcsrakész” rendszert akartak rámerőltetni, függetlenül attól, hogy sem az összetevőkkel, sem a méretezéssel nem értettem egyet – mindezt anélkül, hogy épkézláb indokot tudtak volna nyújtani erre, vagy akár megkísérelték volna azt.
  • Mások (Önök is) nagyon rugalmasan alkalmazkodtak és ha nem értettek velem egyet, akkor elmagyarázták nekem, hogy miért nem tartják megfelelőnek. Ez nagyon hasznos volt, a folyamat során az Önök ésszerű tanácsai hatására az én elképzeléseim is sokat változtak.
  • Fontos (lett volna), ha a puszta műszaki adatlapon kívül valós életbeli adatokról is láthattam volna példákat. Például egy fórum bejegyzéseit, ahol hétköznapi felhasználók megbeszélik egymás közt az adott panel/inverter előnyeit/hátrányait. Vagy független cégek által végzett összehasonlítások több márka/típus bevonásával. Annak ellenére, hogy magyaron kívül az angol és német nyelvű fórumok se jelentettek volna problémát, nagyon kevés ilyen információhoz jutottam hozzá, így ez sajnos nem igazán jött össze
  • Az ár ugyan nem elsőrendű szempont volt, de azért szoros második. Önök mind nagyon jól átgondolt, vonzó ajánlatokat tettek. Ezek után az ajánlatba foglalt szolgáltatások (mi tartozik bele, mi nem, milyen plusz szolgáltatásokat nyújtanak – pl. távoli monitoring) és természetesen maga a végső, bruttó ár volt a döntő.

A munkát a Gershoj Energia kapta meg.

Nem merném azt állítani, hogy ítéletem tökéletesen kiegyensúlyozott és minden részletében racionális volt. Nem vagyok a napelemes rendszerek szakértője, még csak amatőr se vagyok ezen a téren. De igyekeztem ezt a tényt nem elfelejteni, és azt is figyelembe venni, hogy minden cég a saját konfigurációját tartja a legjobbnak. A sokszor ellentmondó információk özönében ez nem volt könnyű dolog és lehetséges, hogy egy nálam tapasztaltabb ember más döntést hozott volna. Ezért kérem, az öt nagyon jó cég közül egyik se tekintse valamilyen rangsorolásnak a döntésemet.

Mindannyiuknak meg szeretném köszönni azt a sok munkát, időt amit ebbe belefektettek. Szívem szerint valamennyiüktől megrendelném a rendszert. Nagyon sok sikert, sok napsütéses órát kívánok!”

Üdvözlettel,

Biró Zsolt

Napelem típusok

A napelemeknek alapvetően három típusa terjedt el a piacon: az amorf szilícium napelem, a monokristályos napelem és a polikristályos
napelem. Fontos tudni a különbséget, hiszen ezek teljesítményükben és megjelenésükben is jelentősen különböznek.

A monokristályos napelem egyszerre több cellából épül fel, amelyek mindegyikét egy kristályszerkezet alkotja. A készítése több szilícium réteg összehegesztésével történik. A cellák fekete színűek és jól elkülöníthetőek.

A három típus közül a monokristályos az, amelyik jelenleg a legnagyobb hatásfokkal képes átalakítani napenergiát villamos energiává. A gyári garanciája ennek a napelemnek 25 év, az élettartama pedig 30 év. Viszont érzékenyebb a dőlésszögre és tájolásra, így a tervezésnél ezt is érdemes figyelembe venni.

A polikristályos napelem csak úgy, mint a monokristályosok, több cellából épülnek fel, és mint nevéből kiderül már nem egy, hanem több kristály alkotja. Öntési technológiával készülnek. Színük tekintetében kékes-lilák. Az előállítási költségek tekintetében olcsóbb, mint a monokristályos változat. Ezzel szemben viszont hátránya, hogy a hatásfoka alacsonyabb. A gyári garancia ennek is 25 év, a minimum élettartama pedig szintén 30 év. Előnye pedig a monokristályossal szemben, hogy kevésbé érzékeny a dőlésszögre és a tájolásra, így a tervezésnél sem kell annyira körülményesnek lenni. Ez a leginkább használt típus.

Az amorf szilícium napelem vékony rétegű napelem néven is ismert. Ez a legolcsóbb fajta, így ennek következtében ez rendelkezik a legalacsonyabb hatásfokkal is. Ebből következőleg pedig igen nagy felületre van szükség belőle. Felülete nem tagolt, egyetlen egy amorf kristálya alkotja, amely fekete színű. A legtöbb esetben egyfajta hordozóra, általában ez vékony acéllemez vagy üveg, viszik fel. A kristályos változatnál akár 100-szor vékonyabb lehet. Olyan helyen érdemes használni ahol nem okoz gondot a helyszűke. De előnnyel is rendelkezik a kristályos napelemekkel szemben, mert nem olyan érzékeny a melegedésre és szélesebb fényspektrumot tud hasznosítani. Egyaránt lehet átlátszó vagy hajlékony kivitelben is lehet készíteni. Ez mind esztétikailag, mind építészetileg hasznos. A gyári garancia 10 év, míg élettartama kb. 15 év.

Napelemek újrahasznosítása

A napelemes rendszerek elemei veszélyes hulladéknak minősülnek, ennek tekintetében pedig az újrahasznosítás egyre inkább előtérbe kerül. Annak fényében, hogy a technológia már egyre szélesebb körben kerül alkalmazásra, érdemes már most elkezdeni foglalkozni a probléma megoldásával. A napelemek többségénél (monokristályos, polikristályos) a gyártó által vállalt garancia 25 év, így jelenleg még nagyon kevés hulladék van.

Így a sik-kristályos termékek vagy legalább is a waferek az élettartamuk lejártával is üzemképesek maradnak, mivel az időjárás következtében csak a modul elő- és hátlapja, a beágyazásra használt szigetelőanyag és az elektromos érintkezők mennek tönkre.

A könnyített alumínium keretet és az üvegtáblákat be lehet olvasztani, így újrahasznosítani.

Nem meglepő módon Németországban, Freiburgban nyílt meg az első napelemek újrahasznosító próbaüzem 2004-ben. Már bebizonyosodott, hogy egy szilícium alapú napelemet 96%-ban tudtak beolvasztani. A 600°C-os hőmérsékleten elégetett modulban lévő műanyagok elégnek, így csak az üveg, a fém és a cella félvezető ágai maradnak meg.

Ezek után az üveg és a fém már beolvaszthatóak, majd a cellák felületéről kémiai úton le lehet oldani a réteget, majd pedig ezekből a letisztított félvezető szeletekből új cellák gyárthatóak.

Ezek alapján bizonyított, hogy a napelem rendszerek újrahasznosíthatóak, így a környezetvédelemben is fontos ez az eljárás. Sőt, így a hatalmas „napelem temetők” létrehozására sem lenne szükség.

Csorna mellett épül egy napelemgyár

A hírek alapján már idén elindul próbaüzemmel a csornai napelemgyár. Legalább is ezt ígérte meg a beruházó, az Ecosolifer Kft, a Kisalföldnek. A tervek alapján addigra már elérik a körülbelüli száz alkalmazott számot.



Most már, hogy a beruházó minden engedélyt megkapott, elkezdődhet a napelemgyár építése Csornán. A Kisalföldnek emellett azon terveikről is beszámoltak, hogy az év végén várhatóan már működni fognak próbaüzemmel.

Amennyiben ezen időszak során minden rendben megy, akkor 2016 első negyedévében elindulhat élesben is az ipari termelés.

A tavalyi évben, Szeptember a napelemgyár alapkövének letételekor még Áder János köztársasági elnök is részt vett. Maga a helyszín ahol felépítik Csornán, a város keleti oldalán, a 85-ös főút mellett, az elkerülő út közelében van. Az alapkőletételekor elmondták, hogy a beruházás két ütemben történik és 14,5 milliárd Forintba fog kerülni. Az elkészülés után, amikor teljes kapacitással kezdődik el az ipari termelés, az alkalmazottak száma kétszáznál is több lehet majd.

A tájékoztató során az Ecosolifer Kft. arra is kitért, hogy elkezdték a szakemberek felvételét. Mint azt már feljebb írtam, ez év végére az alkalmazottak száma várhatóan pedig már a százat is eléri.

Az új, több mint 5000 négyzetméteres nagyságú üzemcsarnokot, az Ecosolifer Modulgyártó Kft. a legmodernebb energia- és környezettudatos irányelvek alapján fogja felépíteni. Ehhez első lépésben a világon az egyik legmagasabb hatásfokú napelem-cellagyártó technológiát, az úgynevezett vékonyréteg-technológiát telepítik majd.

A cég, habár partneréről csupán annyit árult el, hogy egy világszinten is meghatározó európai vállalat, elmondta, hogy a fejlesztést nemzetközi stratégiai együttműködésben valósítják meg. Emellett pedig megjegyezték, hogy ez az egyedülálló innovatív beruházás és a közös további beruházások, a jövőben is kimagasló versenyképességet biztosítanak.

A napelem rendszer típusai

Fontolgatta már, hogy kiépítsen egy napelem rendszert otthonában? Maga a napelem a nap sugárzásából állít elő elektromos energiává. A további folyamatban pedig ezt az áramot alakítja át egy inverteren keresztül. Akinek fontos a környezetvédelem is, azoknak is tökéletes megoldást jelent.

A napelem rendszer kimondottan megbízható, az élettartalma pedig, várhatóan, több évtized. Mindemellett a telepítése könnyen és gyorsan megoldható, sőt a karbantartási költsége sem kerül sokba.

Használatával Ön is megszabadulhat az egyre növekvő villamos energia költségektől.



A napelem rendszer alapvetően két fajtával rendelkezik. Az egyik a hálózatra visszatápláló rendszer, amely több termékből tevődik össze, mint napelemek, kapcsolódoboz, inverter és oda-vissza mérő óra. Előnye a másik típussal szemben, hogy független a villamos-energia ártól.

A másik napelem rendszer típus a szigetüzemű rendszer, amely részei a napelem, töltésszabályozó, akkumulátor és inverter. Ennek előnye pedig, hogy olyan helyeken is kiépíthető ahol nem rendelkeznek villamos hálózattal, mint a tanyákon vagy nyaralóknál.

A Hernád völgyében a megújuló energia

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sósfalva 07/6 hrsz.-es számú külterületén uniós támogatással egy közel 4000 vékonyfilmes napelemből álló áramtermelő rendszer épül.



Ez a beruházás nagyban hozzájárul Magyarország uniós megújuló energetikai célkitűzéseihez és várhatóan 534 tonnával fogja csökkenteni az éves szén-dioxid kibocsátását hazánknak. Annak fényében, hogy hazánkban a napsütéses órák száma körülbelül 2100, Magyarországon a megújuló energiaforrást nagy mértékben érdemes kihasználni. Sajnálatos módon azonban, ezt a környezetkímélő energiaforrást napjainkban még igen csak kis mértékben használjuk fel.

A sósfalvai napelemes áramtermelő rendszer 2015-ben 384 millió forintból fog megvalósulni. Ennek a projektnek a 60%-a, azaz 230.400.000 forintot a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) támogatása biztosít. A közel 4000 vékonyfilmes napelem nagyjából 1.8 hektárnyi területet fog elfoglalni.

Az Európai Bizottság kalkulátora alapján az elkövetkezendő 15 évben a sóstófalvi rendszer termelése átlagosan évi 571.4 MWh villamos energia lesz. A megtermelt zöldáramot a beruházó az ÉMÁSZ hálózatán keresztül a KÁT rendszernek adja át.

Elért Hawaiira a SolarImpulse 2 napelemes repülőgép

Nem oly rég írtunk róla, hogy Március 9-én elindult Abu-Dzabiból első világköri útjára a SolarImpulse 2 napelemes repülőgép. A repülő négy napelem-meghajtású motorral működik és az a tervük, hogy keleti irányban elindulva, 35 000 kilométer megtételével térnek vissza a kiindulópontra. Az útvonal Arab-tenger, India, Mianmar, Kína, Csendes-óceán, Észak-Amerika, majd az Atlanti-óceán, Dél-Európa, Észak-Afrika és vissza az indulási pontra. Az utat több kisebb megállóra is felosztották.



Egyik ilyen megállójuk volt Csungking is, ahonnan 11 200 kilométer megtételével a kelet-kínai Nankingig akartak eljutni. Viszont a dél-kínai megálló hosszabbra sikeredett, mint azt tervezték. Egyrészt közbeszólt az időjárás és az egyik pilóta, a 62 éves André Boschberg, betegsége. Viszont ez alatt a kényszerpihenő alatt sem tétlenkedtek a pilóták. Meglátogattak egy iskolát, ahol előadást tartottak a napelemről, az energiatakarékosságról és magáról a repülőgépről.

Nankingból a gép Japánba, Nagojába érkezett. Ez a megálló nem volt betervezve, a következő úti cél Hawaii volt, de a rossz időjárás ismét közbeszólt. A gépnek kényszerleszállást kellett végrehajtania, ami miatt megsérült, amely tovább késleltette az indulást. Úgy számolták, ha minden rendben, akkor innen már csupán öt nap az út Hawaiira.

Végül a repülőgép sikeresen megérkezett a Honululutól 30 kilométerre fekvő Kalaeloa repülőtérre. Az idáig megtett utat leszállás nélkül tették meg, amellyel megdöntötték a leghosszabb leszállás nélküli solo utazás rekordját. A SolarImpulse 2 következő megállója Phoenix, Arizona lesz, ám az indulás időpontját még nem hozták nyilvánosságra.

Az E.On támogatná a kkv-k megújuló energiaforrásának használatát



Az E.On támogatná a kkv-k, azaz a kis- és közepes vállalkozások megújuló energiaforrásának használatát. Göbl Erik, az E.On értékesítési és marketing osztályának kkv szegmens szakértője elmondta a Portfolio és az agrárszektor.hu kecskeméti konferenciáján, hogy az energiaszolgáltató cég az úgynevezett Solar programmal növelné a napenergia felhasználásának arányát és szorgalmazza a biogáz erőművek létesítését is.



Göbl Erik kiemelte, hogy annak fényében, hogy a napenergia a legkihasználhatóbb megújuló energia, így az E.On ezzel a Solar programmal segíti azon fogyasztókat és vállalkozásokat, amelyek a primer energiaforrásukat napelemre cserélnék.

A technika fejlődésének következtében a napelemek már minimális karbantartás mellett is tökéletesen működnek, emellett az energiaforrás tekintetében kimeríthetetlenek, sőt, használatukkal a fogyasztók mérsékelni tudják függésüket az energiaáraktól. Napjainkra pedig a napelem cellák ára is jelentősen csökkent, ezzel egy időben a várható élettartalmuk jelentősen nőtt (jelenleg 25-30 év).

Mint azt feljebb említettük az E.On a primer energiaforrások lecserélésén kívül támogatást nyújtana a biogáz erőművek létesítésében is. Ezzel ugyanis a megújuló energiaforrások használata nagy arányban megnőhet.

A biogáz erőművek használatával várhatóan csökkennek a hulladékkezelési költségek, és kiváltható a fűtési és hűtési célú fosszilis energia felhasználása, hiszen a biogáz hőenergiát is termel, a villamosenergia mellett.

A szakember még azt is hozzátette, hogy a komposztálható zöldhulladék feldolgozása kiváló minőségű biotrágyát eredményez, amely használatával a helyi gazdák műtrágya felhasználása csökkenne, viszont a biotrágya használatával a talaj tápanyag-ellátottsága növekedni fog.

A világ egyik legzöldebb szigete, a skóciai Eigg sziget



Napjaink egyik legzöldebb szigetének számít a Skócia északnyugati részén elhelyezkedő Eigg sziget. Ezt a titulust nem csupán érintetlen környezetével érte el, hanem azzal, hogy energiaszükségleteinek 90%-át megújuló forrásokból szerzi be.



Maga a sziget a skóciai Small-szigetek tagja, a szigetcsoportban a második legnagyobb. A sziget hosszúsága 9 km, szélessége pedig 5 km. Az egyik legnagyobb települése Cleadale, amely egyben egyik legismertebb nevezetességük is.

A sziget lakosai 2008-ben döntöttek úgy, hogy csökkenteni kívánják a fosszilis tüzelőanyag használatát, és hogy a legtöbbet hozzák ki a természetes erőforrásaikból. Céljuk, hogy elérjék, hogy minél kevésbé keljen a szénre és az olajra támaszkodniuk. Ennek eléréséhez napkollektorokat, szél- és vízerőműveket működtetnek szerte a szigeten. Ez az eljárás világvezető a több fajta megújuló energia felhasználás egy rácsos-rendszerbe való integrálásba, hogy támogatni tudjon egy kisebb közösséget.

A kiépített rendszer az Egyesült Királyság nemzeti hálózatától függetlenül működik és látja el az egész szigetet villamos energiával.



2010-ben Eigg sziget elnyerte az első helyezést, és a pénznyereményt, a NESTA (National Endowment for Science, Technology and the Arts) által vezetett versenyen. A sziget lakosai igen büszkék arra, hogy övék a világ egyik legzöldebb szigete.

A VEP a harmadik helyen végzett az európai energiahatékonysági versenyben

Az Európai Fenntartható Energia Héten a magyar Virtuális Erőmű Programot (VEP) beválasztotta az első három közé 153 program közül. Ez hatalmas siker Magyarországnak és egy hatalmas elismerés nemzetközi szinten. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Glattfelder Béla elmondása alapján ez a 2011-ben beindított program a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) fog elsősorban technikai segítséget és tanácsadást nyújtani, legfőképpen abban, hogy környezettudatosabban és versenyképesebben tudjanak működni.

A kormány és a szaktárca is támogatja az ilyenprogramokat, hiszen Magyarországnak, a többi Uniós tagállammal együtt, 2020-ig meghatározott mennyiségű energiát kell megtakarítania. Mindezt energiahatékonysági programok révén. Magyarországnak ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 22-23%-ról 30%-ra kell felnövelni a GDP ipar hozzájárulását. Mindezt viszont úgy kellene megvalósítani, hogy az ország fosszilis energiafelhasználása ne növekedjen jelentős mértékben. Ennek következtében pedig, hogy ez megvalósuljon az energiahatékonyság jelentős javulását kell elérni mind az iparban, mind szolgáltatási szektorban. Ehhez nagy segítséget nyújtana, ha a magyar vállalkozások mind hazai mind uniós támogatásokból gazdálkodhatnának. Az államtitkár véleménye szerint azonban a pénzügyi támogatás önmagában nem elég, alternatív szakpolitikai intézkedésékre isszükség lesz a cél eléréséért.

A Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. ügyvezetője, amely VEP-et üzemelteti, Fürjes Balázs elmondása alapján ennek a programnak azért is volt sikere, mert ez egy olyan módszer, amelyből a többi ország is tanulhat. Nagyvállalatok és nemzetközi energiaügynökségek is érdeklődtek a díjátadó után az együttműködési lehetőségek felől. Ez a nemzetközi elismerés nagy kiugrási lehetőség jelenthet a magyarkis- és középes vállalkozásoknak.

Fürjes Balázs az MTI-nak még azt is elmondta, hogy már kétezer vállalat csatlakozott a VEP-hez. A cél pedig az, hogy 2020-ra ki tudjanak váltani egy 200 megawattos erőművet.

Hogyan kerül a napelem a tetőre?

Döntéssel – így szól a legegyszerűbb válasz. Hiszen döntés kérdése, hogy valaki az alternatív energiaforrások közül választ magának, vagy marad a hagyományos forrásoknál. Mivel a napelemes rendszerek egyre elterjedtebbek, sokan döntenek úgy, hogy házuk tetejét napelemmel borítják a gazdaságosabb elektromos áramtermelés érdekében.

Minden telepítést helyszíni felmérés előz meg. Kollégáink ilyenkor kivonulnak a helyszínre, hogy felmérjék, mennyi panel kell, hová lehet őket telepíteni, nincs-e takarásban az adott tetőrész, stb.

Ez nagyon fontos lépés, hiszen van olyan település Magyarországon, ahol ősfákat vágtak ki utólag (!), mert árnyékoltak a napelemeknek…



Miután minden adat megvan, az első lépés a napelemek sínszerkezetének felszerelése. A tetőgerendákhoz rögzített sínrendszer tartja helyén a paneleket, így rendkívül fontos, hogy ez a szerkezet stabil legyen.

Miután a rögzítés a helyére kerül, érkeznek a napelemek. Az általunk forgalmazott napelemek rugalmasan és egyszerűen telepíthetők, teljesítményük optimalizált, biztonságosak, működésük hosszú távon garantált.

Ezután felszereljük az invertert, amely tulajdonképpen elvégzi a legfontosabb munkát: a napelemek által összegyűjtött napenergiát elektromos árammá alakítja.

Ha minden fizikai egységet felszereltünk, felkínáljuk ügyfeleinknek a rendszer monitoring lehetőségét. Igény esetén a Gershoj Energia szakemberei segítségével online felügyeli a rendszer termelési adatait (amennyiben a rendszer csatlakoztatása az internetre megtörtént), továbbá figyeli, hogy a kiserőmű rendben működik-e. Meghatározott időszakonként a helyszínen is ellenőrizzük az optimális működését.

Új erőmű épül a Mátrában

Naperőmű épül a Mátrában, amelynek alapkövét június 5-én már le is rakták. A 15 megawattos (MW) teljesítményű fotovoltaikus, mintegy 6,5 milliárd forintba kerülő erőmű a Mátrai Erőmű Zrt. beruházásában épül meg.



Az erőmű építésével hazánkban egyedülálló módon összeér a hagyományos energiatermelés a jövő energiatermelésével. A Mátrai Erőmű Zrt. jövőjének biztosítéka az új beruházás, hiszen a lignitalapú energiatermelés a megújuló energiatermeléssel és az erőműhöz tartozó ipari park fejlődésével együtt a jövőbe vezető út.

Az Őzse-völgyi zagytározó sík felületén 30 hektáron kialakítandó szolármezőn 72 ezer 480, déli irányba tájolt napelemet helyeznek el. Az innen nyert energiát a meglévő távvezeték-hálózatba táplálják be. A leendő naperőmű által megtermelt villamosenergia nagyjából egy kisebb várost, mintegy ezer négytagú háztartást lát el zöldenergiával.

A tervek szerint augusztus végén már megkezdődhet az erőmű másfél hónapos próbaüzeme.

Magyar találmány: Napelemes tetőcserép

Újabb magyar találmánnyal lett gazdagabb a világ: Tóth Miklós kifejlesztette a napelemes tetőcserepet. A feltaláló 2010-ben kezdte el kidolgozni találmányát, amellyel nemcsak az alternatív energia praktikus felhasználását tűzte ki célul, hanem munkahelyek teremtését is. A speciális cserepeket ugyanis Magyarországon gyártják majd.



A napelemes tetőcserép legnagyobb előnye, hogy egyenként cserélhető és bővíthető, továbbá kicsi a bekerülési költsége.” Az egyes elemek vezeték nélkül, egy speciális szabadalmaztatott érintkezőpárral kapcsolódnak, teljesítményük összeadódik.

A meghibásodott cserép éle világít, tájékoztatva erről a tulajdonost. Ezután a megrongálódott darab egyszerűen kicserélhető, így nincs szükség a tető nagyobb megbontására. Nem kell megváltoztatni a meglévő, hagyományos tetőszerkezetet, tetőlécezést, egyszerűen csak ki cserélni a régit egy működő, áramtermelő újra, egy dologra ügyelve, hogy azok egymással érintkezési kapcsolatban legyenek. Ezzel a móddal a rendszer bármikor fejleszthető. Néhány fotoelektromos cseréppel is elkezdhető a rendszer kiépítése, számuk tetszőlegesen, bármilyen elrendezési módban bővíthető újabb elemek vásárlásával. Egy számítógép üzemeltetéséhez már négy darab cserép is elegendő, egy hűtő működtetéséhez nyolc cserép szükséges. Három-ötszáz darab már biztonságosan kiszolgálja egy átlagos családi ház energiaigényét, beleértve az elektromos hálózatot és a fűtési rendszert is.”

Forrás: alternativenergia.hu

Csökken a napenergia egységnyi költsége

Versenyképesnek számít a napenergia a legújabb számítások alapján. Németországban mindössze 9 eurocent egy kWh-nyi napenergia ára (ez a szám 2005-ben 40 eurocent volt!). A csökkenés többek között annak köszönhető, hogy a napenergiát termelő fotovoltaikus elemek előállítási költsége a tömegtermelésnek hála rohamosan csökkent. A német Frauenhofer Institute által végzett felmérés szerint csak a már ismert technológiák fejlődésével számolva 2025-re Dél- és Közép-Európában 4-6 centbe, vagyis jelenlegi árfolyamon 13-19 forintba kerülhet majd egy kWh napenergia.

Összehasonlítva ezt a Pakson épülő két új reaktorblokkal, „a legoptimistább, a tervezett beruházási költségekkel, finanszírozási feltételekkel és az erőmű 60 éves garantált üzemidejében 92 százalékos teljesítménykihasználásával számoló számítások szerint önköltségi áron 17 forintért termelhet majd” – írta idén februárban a 444 nevű hírportál.

A jelenleg legolcsóbbnak tartott gáz- és szénerőművek egyébként 5-10 centért termelnek ugyanennyi áramot.

Az energia előállítás költségeinek csökkenése a háztartásokban is nyomon követhető. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal legfrissebb statisztikái szerint 2014-ben összesen 8829 háztartási méretű naperőmű működött Magyarországon, ami a 2013. évi darabszámhoz képest 82 százalékos növekedés.

Nevelj zölden!

…avagy „hupikék” helyett válaszd a „zöldet”…

A fejlesztő játékok manapság egyre inkább terjednek – már nem csupán egyszerűen a tudatos, hanem a környezettudatos szülők is megtalálhatják azt, amellyel gyermekeik számára a játék nem csupán élvezeti forrás, hanem fontos tényezője a nevelésnek.

A fiúk körében már elég régóta igen népszerűek a megújuló energiás játékok, nem véletlenül. Ezek a játékok ugyanis elsősorban azt használják ki, hogy a megújuló energiák segítségével a önmaguktól mozognak.

Léteznek már napelemes helikopterek, autók, vízimalmok, robotok, egyszóval csupa olyan játék, amely elsősorban a fiúk lelkét célozza meg.

Sokáig gondot okozott a környezeti nevelőknek, hogy miképpen lehetne kifejezetten a lányokat célzó megújuló energiás játékokat készíteni. Ezt a hiány töltik be azok a játék baba házak, amelyek az ökológiai gondolat jegyében készülnek – a babaházak ugyanis fel vannak szerelve a legújabb megújuló energiás készülékekkel, így napelemmel, és szélkerékkel is, és ráadásul nem csak díszként funkcionálnak a megújuló energiák, hanem a babaház működtetésében is szerepet vállalnak, így a napelem biztosítja a világítást a játékbabáknak, a szélkerék pedig a mosógépet forgatja meg.



A babaház alkotói arra is figyeltek, hogy a játékbabákkal játszó gyermekek a passzív napenergia hasznosítást is megismerhessék, és az épületek tájolásáról is tanulhassanak.

Maga a ház is természetes anyagból készült, és az apró berendezési tárgyak anyaga is parafából, újrahasznosított papírból és gumiból lett megálmodva. A játékbabák használati tárgyai is mind-mind az ökológiai gondolat jegyében születtek, és kiválóan alkalmasak arra, hogy nem csak egyszerűen játékok, hanem a környezeti nevelés eszközei is legyenek egyben.



Aki azonban kezdetnek nem akar egy egész babaházat venni környezettudatosságra ébredő gyermekének – az választhatja a zöld energiával működtethető játék babát. Ez a baba emberi jellemvonásokkal bír, és a megújuló energiákat is népszerűsíti.



A neves albán származású designer, Endrit Hajno által megálmodott játéknak ahhoz, hogy életre kelljen napfényre és szélre van szüksége, amit a gyerekeknek kell biztosítania számára. Így a gyermek nem csak játszik, hanem megismeri a napenergia és szélenergia jellegzetességeit is. A játék baba kezein és lábain tapadókorongok találhatóak, amivel az ablaküvegre lehet ragasztani, kijelzőjén pedig mutatja, hogy mennyi életenergiája van, és hogy hány pontot gyűjtött össze a szél és napenergiából. A játék baba szinteket is képes teljesíteni, és ahogy egy modern játéktól illik Bluetooth technológiával is el van látva.

A jövő gyermeke a fentiek fényében már nem „hupikék-lázban” ég majd, hanem „zöld-lázban”, aminek talán, nem csupán a környezettudatos szülők örülnek, hanem mindenki, akinek egy kicsit is számít a Föld, és annak védelme…

Napelemmel a Föld körül



Március 9-én elindult első világkörüli útjára a SolarImpulse 2 napelemes repülőgép Abu-Dzabiból . A napelemes repülőgépet a közel 35 ezer kilométeres távon, két másik hagyományos repülőgép – egy ATR-72-es és egy Iljusin-76-os – kíséri, ezek a gépek szállítják a szükséges berendezéseket, felszereléseket és a körülbelül 70 fős kiszolgáló stábot.

A svájci pszichiáter és léghajós, Bertrand Piccard és honfitársa, André Borschberg üzletember, egykori hadipilóta 13 éve tervezett magánprojektjével azt akarja bizonyítani, hogy lehetséges a Föld körberepülése hagyományos, környezetszennyező üzemanyag nélkül.

A négy napelem-meghajtású motorral működő SolarImpulse 2 pilótái azt tervezik, hogy keleti irányban elindulva és 35 ezer kilométert megtéve ide térnek vissza körülbelül öt hónap múlva. Útjuk az Arab-tengeren át Indiába, majd Mianmaron át Kínába vezet. Innen átrepülik a Csendes-óceánt, átszelik Észak-Amerikát, majd az Atlanti-óceán felett is átkelnek, hogy Dél-Európán és Észak-Afrikán keresztül visszatérjenek kiindulópontjukra. A hosszú úton tucatnyi köztes megálló szerepel, a pilóták ezek alkalmával váltják egymást az együléses repülőgépen.

Az indulást bejelentő sajtótájékoztatón a tervezők azt mondták, a misszió célja hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Szerintük a globális felmelegedés “fantasztikus lehetőségeket kínál arra, hogy új környezetbarát technológiák kerüljenek piacra, melyek segítenek megőrizni bolygónk erőforrásait, munkahelyeket teremteni és fenntartani a gazdasági növekedést”.

A SolarImpulse 2 szárnyfesztávolsága csaknem 72 méterrel eléri az Airbus A380-ét, súlya azonban mindössze 2300 kilogramm, ami 150-ed része a Superjumbo becenevű nagygépének. A 2014 áprilisában bemutatott repülőgép végsebessége 140, utazósebessége 90 kilométer/óra. A világkörüli utat azonban viszonylag alacsony – 50 és 100 kilométer közötti – sebességgel, 8500 méteres magasságban, 25 levegőben töltött nap alatt teszi meg.

A projekt vezetőjének, Bertrand Piccard-nak a vérében van a kísérletezés. Nagyapja Auguste Piccard svájci fizikus volt, aki 1932-ben 16,2 kilométeres magasságot ért el léggömbbel, 1947-től pedig mélytengeri kutatásokba kezdett, és saját tervezésű batiszkáfjával több mint három kilométer mélyre merült. Az ő fia, Jacques Piccard 1960-ban lejutott a Mariana-árok 11 kilométeres mélyére, unokája, a SolarImpulse projektet vezető Bertrand Piccard pedig 1999-ben Brian Jonesszal elsőként kerülte meg hőlégballonnal a Földet.

Napelemes romantika

Láttunk már szív alakú szívószálat, szív alakú pizzát, vagy cukorkát – de szív alakú naperőművet még keveset…eddig! Aki ugyanis a csendes-óceáni Új-Kaledónia szigete környékén jár – felfedezhet egy hatalmas, szív alakú napenergia farmot, amely 2 megawatt teljesítményű és 750 otthont lát el elektromos árammal.



A négyhektárnyi területet elfoglaló nap-szívet 7888 solar panel alkotja, és Új-Kaledónia legnagyobb szigetén, a Grand Terre szigeten épült.


A dizájn ötletét egy közelben lévő természet alkotta szív formájú mangrove erdő, a „Coeur de Voh” (Voh szíve) adta. A szív alakzatban nőtt mangrove erdő a természet rendkívüli alkotása, és fontos jelkép az itt élő emberek számára.

A napelem szív a lelki tartalom mellett természetesen más miatt is fontos a helyieknek – sőt az egést Földnek! Az „Új-Kaledónia szíve” naperőmű várhatóan mintegy 2 millió tonna káros anyag kibocsátástól menti meg a szigetet és a bolygót a naperőmű 25 éves élettartama alatt, és a tervezők azt remélik, hogy az „Új-Kaledónia szíve” lesz a világ legszebb naperőműve is egyben.

A Conergy Australia által tervezett különleges formájú napenergia farm jelképes üzenete a világnak: itt az ideje megszeretni a napenergiát….

Az űrben építene erőművet Kína

Kínában nem viccelnek – ha valamit megálmodnak, azt véghez is viszik…gondoljunk csak a 2008-as pekingi olimpiára, amit ők rendeztek – és mivel nem volt fedett a megnyitóra megálmodott stadion, úgy gondolták, hogy „elhessegetik” a szürke felhőket a Madárfészek felöl…és persze – sikerült nekik…

Kína 34 tartományából egyébként szinte valamennyiben működik saját időjárás-módosító iroda immár, és a 2900 megye majdnem kétharmadában van önálló esőcsináló állomás.

Azt hihetnénk, hogy a felhőknél már megállnak – és nem merészkednek tovább, pedig DE!

Most egy hatalmas napelemes erőművet akarnak felépíteni az űrben, amely 5-6 négyzetkilométeren terülne el, és amely az emberiség eddigi legnagyobb Földön kívüli beruházását jelentené.

Az erőmű komoly mértékben hozzájárulhatna a kelet-ázsiai ország energiaszűkének enyhítéséhez, segítene a károsanyag-kibocsátás visszaszorításában, és a hagyományos tüzelőanyagok okozta szmog felszámolásában is.

A létesítményt egy úgynevezett geoszinkron pályán, 36 ezer kilométerre a Földtől állítanák működésbe. Az erőmű napelemei tizenkétszer akkorák lennének, mint a pekingi Tienanmen-tér, és egyesek szerint az objektum éjszaka szabad szemmel is látható lenne, és leginkább egy világító csillagra hasonlítana.

Adódhat a kérdés: miért van szükség a világűrre egy ilyen beruházáshoz?!

A napelemeket azért érdemes az űrbe vinni, mert ott ugyanakkora felületen kilencszer nagyobb az energiatermelő képességük. Az erőmű csaknem folyamatosan, az idő 99 százalékában képes lenne energiát termelni, és az általa generált energiát mikrohullámokká vagy lézerré alakítva küldené egy földi gyűjtőállomásra. A pontos tervek még nem készültek el, így nem lehet tudni még azt sem, hogy a napelemek egy síkban lesznek elhelyezve vagy tányérformát öltenének. Az űrbeli erőmű terve a kínai űrprogram hosszú távú célkitűzéseinek között szerepel, ezt megelőzően a kelet-ázsiai ország egy űrállomás felépítését határozta el az évtized végéig. Jövőre, 2016-ban debütál Kína második űrlaboratóriuma, a Tienkung-2, amely a Tienkung-1-et váltja, és annál jóval fejlettebb változat. A soron következő holdmisszióra, a Chang’o-5 2017-ben kerül sor, amelyet 2018-ban a Chang’o-6 expedíciója követi majd, űrhajóst csak ez után küldenének az égitestre. Holdbázis építését is tervezi Kína, egyelőre részletek és pontos dátum közlése nélkül.

Kínában tehát mernek nagyot álmodni…és úton vannak a végtelenbe – sőt, még talán annál is tovább jutnak!

Zöld Németország

Németországban a 2011-es fukushimai atomkatasztrófa után állt be fordulat az energetikában. Az ország 17 atomerőművéből nyolcat azonnal leállítottak, az így kieső energiát pedig megújuló forrásokból kezdték el pótolni. 2012-ben már a teljes németországi energiatermelés 23 %-a származott ilyen forrásokból.

Az atomenergiával szemben a németeknek már évtizedekkel korábban, a csernobili katasztrófa idején is fenntartásaik voltak, majd a fukusimai baleset után végképp le akartak számolni a veszélyesnek titulált energiaforrással.

Az akkori Merkel-kormány ennek eleget téve le is állított 8 atomerőművet a legidősebbek közül. Az atomenergia részaránya így Németországban 23%-ról 17%-ra csökkent, miközben a megújuló energiaforrások részaránya 20%-ról 25%-kra emelkedett. Ez azonban magával hozta az áramárak növekedését is.

Németországban – annak területi adottságaiból kifolyóan – meglehetősen hullámzó a napenergia termelési kapacitás. Ennek kiküszöbölésére évek óta dolgoznak azon, hogy a napenergiát akár este is lehessen használni. A Solar-völgyben építettek egy óriás akkumulátort, amely a pillanatnyi napenergia-túltermelési helyzetek kezelésére szolgál.

2013 végén-2014 elején már 1,4 millió napelem működött Németországban. Ezek összesen 30 TWh áramot termeltek, amely azt jelenti, hogy a német áramfogyasztás 5,7%-a napenergiából származott.

Végül még egy érdekesség: Németországban ingyenes parkolás, buszsávhasználati jog és sok egyéb kiváltság illetheti meg hamarosan az elektromos meghajtású autókat.

A németek tehát komolyan veszik a megújuló energiaforrások felhasználását. Élen járnak Európában és újabbnál újabb lehetőségek után kutatnak.

Napfarmok a világban

Egy éven belül 180 ezer négyzetméteren terül majd el Japánban a Jamakura-gát víztározóján az eddigi legnagyobb napfarm. Ilyen, vízen úszó telepek vannak például Angliában, Olaszországban, Ausztráliában is. A szárazföldre telepített farmokkal szemben a vízi telepek előnye, hogy nem foglalják el az értékes termőterületet. Ha felépül a napfarm, mintegy 8000 tonnával csökken Japán széndioxid-kibocsátása.

A vízen lebegő napelemek teljesen biztonságosak, hosszas vizsgálódás után kijelentették, hogy nem kerülnek szennyezőanyagok a térséget ivóvízzel ellátó tározóba.

Japánban a fukusimai atomerőmű-katasztrófa óta hatalmas igény merült fel az alternatív források kiaknázására, ugyanakkor egyelőre nincs információ arról, milyen hatással van a napfarm a környezetére. Ami biztos, hogy mivel a platformok a tó jelentős részét elfedik, vize sötétebb és hűvösebb lesz.

Az Apple is kitett magáért: Kaliforniában 5,26 négyzetkilométeren építenek napfarmot, amely ellátja majd gyakorlatilag az összes irodaházukat és üzletüket az államban. A beruházás 2016 végére készül el.

Kaliforniában, egy Topaz nevű városban is üzemel már egy hatalmas napfarm: 500+ megawattos teljesítménnyel ez a világ egyik legnagyobb teljesítményű telepe.

Európa középső részén nincs hír napfarmok építéséről. A közintézmények, családi házak tetején azonban egyre gyakrabban tűnnek fel a napelemek, amelyek azt jelzik, elindult a tudatos gondolkodás az alternatív energia hasznosítása kapcsán.

Napelemes beruházások Magyarországon

A „zöldhullám” terjedésével Magyarországon is megszaporodtak a napenergiát hasznosító beruházások. Hazánkban a napsütéses órák száma alapján legalább 200 megawatt áramtermelő kapacitást lehetne kiépíteni. Ez a kapacitás mérsékli az elsődleges energia importszükségletét, ráadásul növeli az ingatlan értékét is. Ezen összefüggések felismerése miatt egyre többen vállalkoznak arra, hogy lakóingatlanuk tetejére napelemeket szereljenek, illetve több közintézmény kapott jelentős pályázati támogatást megújuló energiaforrások beépítésére.

A piaci lehetőségek és a kínálat terén itthon jól állunk.

A kezdeti, gyerekcipőben járó korszakot már kinőttük, így egyre többen, egyre bátrabban vágnak bele korszerű napenergia-rendszerek telepítésébe. Az egyik fő mozgatóerő a bekerülési költség és a megtérülési idő számainak meggyőző mivolta. Szó sincs milliárdos költségekről, macerás telepítésről, hosszú kiépítési időről. Reális az esélye azonban annak, hogy egy családi ház nullára hozza ki az áramszámláját: a napelemet használók áramtermelőkké is válnak, ami azt jelenti, hogy számlájukon megjelenik a fogyasztott és termelt energia – amelyek adott esetben ki is nullázhatják egymást.

Hivatali épületek, iskolák, börtön, uszoda – országszerte több közintézmény egészíti ki elektromos energiaszükségletét napelemekkel. Elindult a zöldgazdaság-fejlesztés, amely a jövőben tovább segíti az országot a megújuló energiaforrások felhasználásában.

Napelem kontra napkollektor

A köznyelvben gyakran keveredik a napelem és a napkollektor kifejezés. Működésüket, illetve a termelt energia fajtáját tekintve azonban jól elkülöníthető szerkezetek.

A napkollektor a nap energiájának felhasználásával állít elő hőenergiát, amely elsősorban fűtésre és vízmelegítésre alkalmazható. A kollektorban lévő folyadékot a nap felmelegíti, amely egy hőcserélőn keresztül egy puffer tartályba kerül. Ezek a tartályok hőszigeteltek, így megtartják a felmelegített vizet, amelyet aztán rásegítésként használhatunk például lakásunk fűtésére, padlófűtésre.

Jelentős energia spórolható meg így, hiszen kazánunknak így egy langyos/meleg vizet kell tovább melegíteni vagy szinten tartani.

A napelem más elven működik. A legfontosabb különbség a napkollektorhoz képest, hogy a napelem elektromos áramot állít elő. A napfény energiáját egyenárammá alakítja az ún. fotovoltatikus folyamat során. A napelemekre 20-25 év garanciát vállalnak a gyártók, élettartamuk 20-40 év.

A napelemek teljesítménye nagyban függ a besugárzás szögétől és az alapanyagból, amelyből készülnek. A szilíciumot tartalmazók ugyan drágábbak, de hatásfokuk nekik a legjobb, közel 20%. Magyarországon elég sok a napos órák száma, így egy megfelelően méretezett napelem rendszerrel és egy ún. inverter beépítésével a termelt áramot vissza is lehet táplálni az elektromos hálózatba. (Így akár ki is nullázhatjuk villanyszámlánkat.)

A jobb hatásfok elérése érdekében lehet napkövető rendszert telepíteni, amelyekkel 30-40%-kal nagyobb teljesítmény is elérhető.

Magyarországon szóba került a napelemekre kivetendő környezetvédelmi termékdíj bevezetése, amelyet az első belföldi forgalmazónak kell megfizetnie. 2015 januárjában a köztársasági elnök levélben azt közölte, hogy az erre vonatkozó törvény meghozatala kapcsán mindenki hibázott, így „a közös hibát közösen kell helyrehozni”.

Miért napenergia?

Magyarország napos ország. Évente nagyjából 2100 órányit süt a nap, a napsugárzás csúcsértéke nyáron, a déli órákban derült, tiszta égbolt esetén a legmagasabb. Ilyenkor rövid időre meghaladhatja az 1000 W/m2 értéket. Napelemekkel ezt árammá alakíthatjuk.

A napenergia könnyen elérhető, mindenki számára hozzáférhető. Mindezek mellett rendkívül környezetbarát energiaforrás, kíméli a nyersanyagkészleteket. Egy kutatás szerint 2050-re ebből a forrásból származhat a világon előállított villamos energia legnagyobb része.

Ezzel pedig évi több mint 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátása előzhető meg.

Hazánkban jelentősen nőtt a napelemmel felszerelt épületek száma. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint míg 2008 végén 107 darab ilyen naperőmű működött, összesen 363 kilowattnyi kapacitással, addig 2013 végén már 4855 darab volt, összesen több mint 31 megawattal. Több pályázat is irányult intézmények napelemmel történő felszerelésére, így közintézmények, iskolák, kórházak kaptak napelem rendszereket.

A rendszer azért is örvend nagy népszerűségnek, mert megtérülése kedvező: a bekerülési költség viszonylag jelentős, ám belátható időn belül behozza az árát. A rezsiköltség, a fenntartási költségek egyértelműen csökkennek, a karbantartási kiadások gyakorlatilag elhanyagolhatók. A rendszer hosszú élettartammal bír, egyes gyártók több évtizedes garanciát is vállalnak termékeikre. Mindezen előnyök kiszámíthatóbbá teszik a jövőt a háztartások számára.

Itt a zöldadó

2015. január elsejétől minden napelem után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ugyanis a napelemeket a III. kategóriába, a „Jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok” kategóriába sorolták. A besorolás azért is érdekes, mert például az akkumulátorok csak a II. kategóriáig, a „Szennyező termék és anyagáramok” csoportjáig jutottak, így ezekre csak 57 Ft/kg a termékdíj.

Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára azt mondta, „a napelem hasznos, de hulladékká válik, együtt az elektronikai hulladékokkal, amikkel egy kategóriába sorolta az Európai Unió.

Hozzátette, ezért veszélyes hulladékként gondoskodni kell az összegyűjtéséről, hasznosításáról és újrafeldolgozásáról, amire a környezetvédelmi termékdíj szolgáltatja a fedezetet”.

Áder János államfő az új közteherrel kapcsolatban kijelentette, hogy az ügyben mindenki hibázott, ezért a hibákat közösen kell helyrehozni.

Az új adóteher jelenleg egyszeri díj, amelyet a napelem rendszert forgalmazónak kell megfizetnie. A zöldadó gyakorlatban megmutatkozó hatásairól minden bizonnyal hallunk még.

A ma befektetése legyen jövedelmező a jövőben

Sok módja van a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtésére. Félre tehet pénzt vagy be is fektethet a jövőbe. Sokan fektetnek be pl. azzal, hogy a felvett lakáskölcsönüket törlesztik vissza, ezzel biztosítva azt, hogy egyszer a ház minden téglája a sajátjuk lesz. Egy napelemes rendszer telepítésével a ház piaci értéke növekszik. Ön nem szeretne egy olyan házat vásárolni inkább amely megtermeli a saját energiafogyasztását szemben azzal ami nem képes erre? Sok ember célja az ‘önfenntartás’.

Azzal, hogy a hazai és globális politikai helyzet által befolyásolt piaci áraktól függetlenné válik gazdasági stabilitást is nyer. Az ukrán válság a legfrissebb emlékeztető arra nézve, hogy mennyire összetett és egymásba kapcsolódó az energiaellátás az országok között.

A napenergia hasznosítása egy hosszú távú befektetés, ezért fontos, hogy meggyőződjünk arról, hogy a rendszer sokáig él. Ezzel egy időben számításba kell venni azt is, hogy a befektetésünk megtérülését nem csak a jelen energia áraihoz hasonlítsuk. A történelmet megfigyelve igen nehéz előrejelezni a jövőt. Más befektetésekkel ellentétben egy napelem rendszer a saját elektromos áram fogyasztása miatt azonnal hozamot produkál. Ha már a napelem rendszere elég áramot termelt ahhoz, hogy visszafizesse önmagát, az elektromos áram ingyen áll a rendelkezésére. Éppen ezért fontos, hogy minőségi alkatrészeket használva szakemberek végezzék a telepítést, mivel minél tovább él a rendszer annál többet fog keresni rajta. Így tehát nem elég a telepítő cégek kW árait összehasonlítani. Megéri ma úgy befektetnie a pénzét, hogy az éveket ad hozzá a rendszere élettartamához.

Szerző: Jan Gershoj

www.GershojEnergia.com

Alternatíva-e az alternatív energia?

Az ‘alternatív energia’ kifejezés használata

Alternatív – vagyis vagylagos döntés annyit tesz, hogy más lehetőséget kizárva döntök valami mellett. Vagy ez, vagy az. A hálózati áram megvásárlásának alternatívája, hogy saját magam termelem meg azt. De muszáj, hogy így legyen? Nem. Sőt, a legtöbb rendszer kombinált és kiegészítik egymást.

Az ‘alternatív energia’ kifejezést valószínűleg a 70-es években az olajválság válaszaként jegyezték először, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy létezik odakint egy ‘zöld világ’.

Létezik egy jobb hely. Ezt mi is így gondoljuk. Napenergiát használni bizonyára sokkal jobb, mint gázokat elégetni; manapság effelől nincs kétség. De a napenergia használata már nem annyira alternatív, elrugaszkodott és fura, mint korábban volt.

Sőt, sokak számára egy igen megbízható és megfizethető befektetéssé vált. Lehet, hogy Ön is közéjük tartozik?

Szerző: Jan Gershoj

www.GershojEnergia.com